Fél évszázad – az emberi életben nagy idő. Két emberöltő. Abban a dimenzióban viszont, ahol Latinovits Zoltán van és mindig is volt, csak jelen létezik.
1976. június 4-én, azaz ötven éve nem hagyott itt minket „tragikus hirtelenséggel”, hiszen hihetetlen energiái most is a térben rezegnek.A Veszprémi Petőfi Színház kiemelkedően fontos szerepet töltött be Latinovits Zoltán életében, hiszen itt végre megvalósíthatta álmát: rendezhetett. Számára ez nem karrierkérdés, sőt nem is művészi önmegvalósítás volt, hanem szükségszerűség. Németh László Győzelem, valamint Gorkij Kispolgárok című drámáját állította színpadra – hatalmas sikerrel. 1971-től 1973-ig tartó társulati tagsága alatt színészként is lenyűgözte a közönséget: Az ügynök halála Willy Lomanje, a Különc Teleki Lászlója sok-sok veszprémi és messziről idezarándokolt színházbarát örök élményévé vált. Az évfordulón a Veszprémi Petőfi Színház társulata a Nagyszínház falán elhelyezett emléktáblánál hajtott fejet a Színészkirály előtt, aki úgy volt óriás, hogy soha nem uralkodott!
A képen: Latinovits Zoltán Willy Lomanként a Veszprémi Petőfi Színház Az ügynök halála című előadásában. Mögötte Cserhalmi György (Biff) és Harkányi János (Happy). Fotó: Kovács Sándor/MTI
