November 3-án mutatjuk be második nagyszínpadi előadásunkat, Hunyady Sándor: A három sárkány című vígjátékot. A darab Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész rendezésében kerül színpadra, aki elkalauzolt minket az előadás történetébe, hangulatába, tanulságaiba.
Mi a legnagyobb kihívás rendezőként az előadás színrevitelének folyamatában?
Sohasem feledkezem meg arról, hogy színész vagyok, nem rendező. Most a legnagyobb feladat azt az összhangot megtalálni, ami a történet elmesélése közben a helyszínek változása és a zenei világ megteremtése során megvalósulhat és akár élményszerűvé is válhat, hiszen hat különböző helyszínen játszódik a cselekmény. A szerző még mellesleg a nóták, dalok címeit is megjelölte zárójeles instrukcióiban. Igazán szórakoztató, elgondolkoztató színdarab.
Ön szerint mi fogja leginkább megragadni a nézőket az előadáson?
Érdekes a kor, amelyben vagyunk, a helyszínek, a vidéki kúria, a pesti vendéglő, az albérlet, a művésznő jómódú palotája, egy kis utazás a régi Magyarországon. Mulatságos a három sárkánytermészetű asszonyság és a férfiak harca, a múlt és a boldog jövőért folytatott küzdelem, elgondolkoztató a dzsentri lustaság, a hedonista életmód, a végletek hajszolása, az önpusztító élet, amely megmentőre vár. Erőteljes az apa és fia karaktere, szenvedélyes, habzsoló életet élnek a maguk módján, de életükben ott a kilátástalanság, az emberi élet értelmének keresése. A korán megözvegyült apa mindig is bohém életet élt, magánya csak halmozza a benne élő feszültséget, három testvére, a három sárkány ellenállást nem tűrően segítik, támogatják apa és fia boldogulását. Tudjuk, hogy az ilyen önzetlennek tűnő szeretet sokszor a legnagyobb teherré válhat.
Milyen a díszlet, milyenek jelmezek?
A díszlet egyszerűségre törekszik, a történetet szolgálja megidézve a korszak hangulatát. A bútorok meghatározzák a tereket, a mozgásokat a játék során. A jelmezek korhűek lesznek, kosztümök, szép ruhák, öltönyök.
A darabon belüli zenéről mit tudhatunk?
Ebben a korban nagyon sok nóta, magyar nóta született, ezekből fogunk minél többet bemutatni élő kísérettel. Maga Hunyady Sándor, a szerző is pontosan beírta a példányba, hogy mikor, melyik dalt énekli éppen a szereplő.
Mi lehet a tanulsága az előadásnak, amit a nézők magukkal vihetnek?
Az ember ösztönösen boldogságra, harmóniára vágyik. Ezekért érdemes küzdeni, bár nagyon meg tudjuk nehezíteni magunk számára az utat a katarzishoz. Ebben a történetben végül minden elrendeződik. A három sárkány is új barátra, segítőre lel, és reméljük a nézők is felemelő, vidám, új élményhez jutnak, ha eljönnek a Veszprémi Petőfi Színházba!
