A lángelme apa, Bolyai Farkas lángelme fia, Bolyai János (1802–1860) tudományos munkássága mindent megváltoztatott.
Az általa kidolgozott, úgynevezett nem-euklideszi geometria rakta le ugyanis a relativitáselmélet alapját. Ha akkor létezett volna Nobel-díj, az erdélyi matematikus minden bizonnyal már ezért a felfedezéséért megkapta volna azt. Bár ez nem biztos, hiszen őt is elérte a – sajnos nem példa nélküli – magyar tudóssors: ha el nem is felejtették teljesen, mélyen alulértékelték. Ehhez persze kellett az emberi gyarlóság, szakmai féltékenység-hiúság is. A ma is az egyik legnagyobb matematikusnak tartott Gauss, akinek Bolyai Farkas véleményezés céljából elküldte fia Appendix című, szenzációs tudományos felfedezésekkel teli munkáját, egy meglehetősen lekicsinylő válaszlevelet küldött vissza Erdélybe – míg bennfentes körökben magasztalta a munkát. A gyanútlan, jószándékú Bolyai Jánost mély kétségek fogták el, amelyektől valószínűleg soha nem tudott szabadulni. Főleg, hogy a magyar tudósok sem ismerték fel, ki ő. Vagy nagyon is felismerték...
Ezt az egyszerre reményt keltő – mármint abban a tekintetben, hogy megmutatja, micsoda korszakos zseniket adott a világnak a magyarság – és mélyen megrázó sorsot dolgozza fel a Hunyad vármegyei Valeriu Butulescu író Bolyai című regényéből készült dráma, amelyet Bogdan Sărătean rendezésében állított színpadra a petrozsényi Ion D. Sîrbu Drámai Színház. Egyedülálló, otthon nagy sikerrel játszott, katartikus erejű különlegességről van szó, amelyet november 17-én, hétfőn, 19 órától a Veszprémi Petőfi Színház közönsége is láthat. (Az előadást természetesen feliratozzuk.) Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni!
A belépés díjtalan, csupán regisztrációhoz kötött. Regisztrációt ITT!
