2022. november 16.
Tizenhetedik Petőfi Szalonunk alkalmával egy különleges embert ismerhettek meg az érdeklődők. Egy olyan embert, aki nem csak a Veszprémi Petőfi Színházban, de egész Veszprém megyében fogalom, aki hitet ad, segít, vidámságot hoz az életünkbe: Nagy Károly apátkanonok, ny. plébános, Színházunk lelki vezetője volt mai szalonunk vendége.
„Van egy különleges ember a Színház és a város életében egyaránt, aki nem maradhatott ki a sorból, akit fontosnak éreztünk itt, ebben a közegben is megszólítani. Sok embernek ad erőt, hitet, boldogságot, megnyugvást, támaszt. Ő nem más, mint Nagy Károly apátkanonok, ny. plébános.” – mutatta be a mai délután szalonvendégét az ötlet- és házigazda, Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes-kreatív menedzser. Azt is hozzátette, egyedi eset, hogy egy Színháznak lelki vezetője legyen, azonban Károly atya egy biztos pontot ad a Színház és a Társulat tagjainak életében, aki nélkül egy premier sem kezdődhet el, de gyermek- és ifjúsági táboraink állandó vendégeként is mindig számíthatunk rá.
A különleges beszélgetés során többször is említésre került Károly atya közvetlen személyisége, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy azt a közel 100 embert beengedte élete minden szakaszába, őszintén és olykor humorral fűszerezve mesélt a nehezebb időszakokról is. „Számos egészségügyi gond miatt, édesanyámnak azt mondták, hogy nem tudnak engem megmenteni, a műtétet azonnal el kell végezni, hogy édesanyám életét megmentsék. Később mesélte nekem, hogy a műtőben akkoriban voltak feszületek, amely olyan erőt adott neki, ami miatt úgy döntött, hogy meghátrál a műtét elől és világra hoz engem, legyen bármi is. Megszülettem egészségesen, akkor egy nővér-ápolónő megemlítette, hogy ebből a gyermekből egyszer pap lesz!” – mesélte el, majd arra is kitért, hogy döntött a papi hivatás mellett. „Amikor vízilabdáztam, az edzések alatt az ablakból mindig egy templomtorony nézett rám. Én aznap este nem a társaimmal tartottam a szokásos lakomára – melyet abban az időben a sportolói tevékenységünkből adódóan edzések után együtt töltöttünk -, hanem elmentem abba a templomba, melynek tornyát megpillantottam. Ott ültem, néztem és megpihentem. Ezután részt vettem egy misén is, ahol éreztem, hogy ez az egész valahol máshol szól és máshol kezd érni bennem. Az volt az én hívásom. Egy felsőbbrendű hívás nélkül nincs papi hivatás, ez nem egy tantárgy, amit bemagol az ember és megtanul.” – mondta el, de azt is hozzátette, minden hivatás kezdete egy hívás, amit az ember kap. Minden hivatás, minden szakma csodálatos és csodálatra méltó. „Ha egy hivatásom, egy tehetségem van, azt az egyet kell kamatoztatni!”
Petőfi Szalonjaink egyik állomása a Társulat tagjainak videón keresztül történő megszólítása. A mostani beszélgetésre megszólított munkatársak egytől-egyig valamilyen személyes vonatkozással is vannak Károly atya felé. Kivétel nélkül mindannyian azt mondták, ő egy biztos pont az életükben, a legnehezebb és legboldogabb időszakokban is velük volt és van, azok a gondolatok, amiket ő átad, azzal mindenkit tanítani tud, és még a nem hívő emberek is megtalálják tanításaiban a maguk igazságát. „Amikor beszédet mond a Színházban, akkor nem egy egyházi vezetőként szólal meg, hanem a lelkekre hat, amit minden ember meg tud hallani és érteni.” – emelte ki egyik munkatársunk.
Bár Károly atya már nyugalmazott, papi hivatását teljes erőbedobással folytatja tovább. „Az embernek a lelkében benne van minden kis momentum az életéből, amelyek boldogságot és energiát adnak. Bár 30 évig nem voltam szabadságon, és most is minden vasárnapom foglalt, mert számos helyre utazom misét tartani vagy éppen lelki napot, igyekszem elcsendesülni, imádkozni, rendbe tenni magam körül sok mindent. Bízom az Istenben, tudom, hogy megadja az utamat.”
A késő délutánt két meglepetés produkcióval zártuk, ugyanis PetőfIfiAkadémistáink, valamint művészeink – Módri Györgyi, Hirschl Laura, Kőrösi Csaba és Keller Márton – két dallal is készültek, ezzel is megköszönve azt a sok segítséget, melyet Károly atyától kapnak. „Köszönöm a Színház vezetésének és a Társulatnak ezt a nagylelkűséget, a kitárt lelket, hogy meglátják a szükséget és segítséget nyújtanak. Mindig azt mondom, a Színház egy óriási érték, kultúrát ad, felüdíti az emberek lelkét, kitágítja a gondolkodásukat és közösséget teremt. Köszönöm ezt a délutánt és a beszélgetést!” – tette hozzá a szalonvendég.
Köszönjük, hogy ennyien velünk tartottak mai beszélgetésünk során! Várjuk Önöket decemberben is következő Petőfi Szalonunk alkalmával!
A másfél órás műsorról tv-felvétel készült, amely – a többi Petőfi Szalonnal együtt - reményeink szerint a Magyar Televízió kulturális csatornáján lesz látható.
A különleges beszélgetés során többször is említésre került Károly atya közvetlen személyisége, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy azt a közel 100 embert beengedte élete minden szakaszába, őszintén és olykor humorral fűszerezve mesélt a nehezebb időszakokról is. „Számos egészségügyi gond miatt, édesanyámnak azt mondták, hogy nem tudnak engem megmenteni, a műtétet azonnal el kell végezni, hogy édesanyám életét megmentsék. Később mesélte nekem, hogy a műtőben akkoriban voltak feszületek, amely olyan erőt adott neki, ami miatt úgy döntött, hogy meghátrál a műtét elől és világra hoz engem, legyen bármi is. Megszülettem egészségesen, akkor egy nővér-ápolónő megemlítette, hogy ebből a gyermekből egyszer pap lesz!” – mesélte el, majd arra is kitért, hogy döntött a papi hivatás mellett. „Amikor vízilabdáztam, az edzések alatt az ablakból mindig egy templomtorony nézett rám. Én aznap este nem a társaimmal tartottam a szokásos lakomára – melyet abban az időben a sportolói tevékenységünkből adódóan edzések után együtt töltöttünk -, hanem elmentem abba a templomba, melynek tornyát megpillantottam. Ott ültem, néztem és megpihentem. Ezután részt vettem egy misén is, ahol éreztem, hogy ez az egész valahol máshol szól és máshol kezd érni bennem. Az volt az én hívásom. Egy felsőbbrendű hívás nélkül nincs papi hivatás, ez nem egy tantárgy, amit bemagol az ember és megtanul.” – mondta el, de azt is hozzátette, minden hivatás kezdete egy hívás, amit az ember kap. Minden hivatás, minden szakma csodálatos és csodálatra méltó. „Ha egy hivatásom, egy tehetségem van, azt az egyet kell kamatoztatni!”
Petőfi Szalonjaink egyik állomása a Társulat tagjainak videón keresztül történő megszólítása. A mostani beszélgetésre megszólított munkatársak egytől-egyig valamilyen személyes vonatkozással is vannak Károly atya felé. Kivétel nélkül mindannyian azt mondták, ő egy biztos pont az életükben, a legnehezebb és legboldogabb időszakokban is velük volt és van, azok a gondolatok, amiket ő átad, azzal mindenkit tanítani tud, és még a nem hívő emberek is megtalálják tanításaiban a maguk igazságát. „Amikor beszédet mond a Színházban, akkor nem egy egyházi vezetőként szólal meg, hanem a lelkekre hat, amit minden ember meg tud hallani és érteni.” – emelte ki egyik munkatársunk.
Bár Károly atya már nyugalmazott, papi hivatását teljes erőbedobással folytatja tovább. „Az embernek a lelkében benne van minden kis momentum az életéből, amelyek boldogságot és energiát adnak. Bár 30 évig nem voltam szabadságon, és most is minden vasárnapom foglalt, mert számos helyre utazom misét tartani vagy éppen lelki napot, igyekszem elcsendesülni, imádkozni, rendbe tenni magam körül sok mindent. Bízom az Istenben, tudom, hogy megadja az utamat.”
A késő délutánt két meglepetés produkcióval zártuk, ugyanis PetőfIfiAkadémistáink, valamint művészeink – Módri Györgyi, Hirschl Laura, Kőrösi Csaba és Keller Márton – két dallal is készültek, ezzel is megköszönve azt a sok segítséget, melyet Károly atyától kapnak. „Köszönöm a Színház vezetésének és a Társulatnak ezt a nagylelkűséget, a kitárt lelket, hogy meglátják a szükséget és segítséget nyújtanak. Mindig azt mondom, a Színház egy óriási érték, kultúrát ad, felüdíti az emberek lelkét, kitágítja a gondolkodásukat és közösséget teremt. Köszönöm ezt a délutánt és a beszélgetést!” – tette hozzá a szalonvendég.
Köszönjük, hogy ennyien velünk tartottak mai beszélgetésünk során! Várjuk Önöket decemberben is következő Petőfi Szalonunk alkalmával!
A másfél órás műsorról tv-felvétel készült, amely – a többi Petőfi Szalonnal együtt - reményeink szerint a Magyar Televízió kulturális csatornáján lesz látható.
