Boldogság évadunk negyedik nagyszínpadi bemutatója, Bereményi Géza: Eldorádó című piaci játéka, amelynek egyik szereplője, Kádár Szabolcs János. Vele beszélgettünk az előadás értékeiről, a prózai darabokra való felkészülés folyamatáról és arról, mit is adhat a nézőknek az ő „pénzéhes” karaktere.
Picit talán a gátlásaim nagyobbak a prózai szerepet illetően, mert kevésbé rutinos ez a terület számomra. A felkészülést nem érzem másnak, sőt, bizonyos értelemben „könnyebb”, mert nem kell pluszban zenét is tanulni. Azt a részét nagyon élvezem, hogy tudom figyelni azokat a kollégákat, akik jó sok évtizede szerepelnek prózai művekben. Ez mindig nagyon tanulságos számomra, nagyon jó látni őket ilyen műfajban is, hiszen eddig csak zenés darabokban voltam velük egy színpadon. A Rendező Úr nagyon jó hozzáállású, felkészült, tudja mit akar, sokszor szinte készre csinálunk egy-egy jelenetet, amely megnyugtató. Ez az egész egy kiváló tanulási folyamat.
Mindenképpen fontos, hogy a színház ne csak szórakoztasson, de gondolkodtasson is! A történetben háború után vagyunk, leharcolt, lepusztult ország az, amely visszamaradt ránk. Az előadás nagyon nyers, mégis beszédes. Helyenként szellemes és filozofikus gondolatokat közöl. Az Eldorádó egy nagyon jó korabeli társadalmi tükör, amely megmutatja, hogyan is zajlottak ezek az igazi „piaci játékok”, amelyek a mai napig fellelhetőek.
Ő egy igazi haszonleső, pitiáner, szélhámos. Kis stílű, pénzéhes figura, aki hazajön a feleségével, gyerekével és tulajdonképpen eladja a gyerekét... Az előadásban többször előbújik belőle egyfajta lelkiismeret, de a haszonlesése mindig felülkeredik. Én a filmet nem láttam és sokat gondolkodtam rajta, hogy helyes-e megnéznem a bemutató előtt. Végül azért fogom mégis csak megnézni, mert az általam megformált karakter annyira távol van az én személyiségemtől, hogy kíváncsi vagyok milyen is lehet valójában és mit tudok kihozni belőle. De ha egy dolgot is tanulhatunk a karakterből, akkor az az, hogy ha az embernek van egy helyes erkölcsi normája, akkor az egy visszacsatolás, hogy jó úton halad.
