A Veszprémi Petőfi Színház története

Veszprém városában a polgárság érdeklődése, a lakosság kulturális igénye hívta életre a színház intézményét. A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló mag Veszprémben, főként az iskolai színjátszók köré csoportosulva. A veszprémi színházi élet legkorábbi régészeti lelete, a legrégibbi veszprémi színlap 1814-ből való. A század második felében aztán mind több vándortársulat fordult meg a városban: változatos repertoárral és az ország neves színművészeivel pezsdítették fel a polgárság mindennapjait. Az élénk színházi kultúra mind türelmetlenebbül kívánt saját színházépületet, melynek felépítését növekvő társadalmi mozgalom segítette elő. A "Színházpártoló Egyesület" elnöke, Óváry Ferenc, például jelentős összeggel járult hozzá az építkezés kiadásainak fedezéséhez.

A színház épülete

1908. szeptember 17-én megnyílt a Petőfi Színház, mely Medgyaszay István tervei alapján épült. Az intézmény a már meglévő Korona Szálló, s Kaszinó épületéhez kapcsolódott. Stílusa Medgyaszay* több éves kutatómunkájának eredményét tükrözte, melynek során a magyar népi művészetet, s keleti gyökereink kultúráját tanulmányozta. Nemzetközi jelentőségű, hogy a vasbeton művészi formálását összekötötte a magyar nép ősi hagyományainak alkalmazhatóságával. Az új "magyar stílus", a magyarországi szecesszió megnyilvánulása lett a Színház épülete, melyet Nagy Sándor festőművész üvegfestményei díszítettek.

Színház épület Színház épület régen

Önálló társulat

Bár a város kiharcolta saját kőszínházát, önálló társulat működésére még sokáig kellett várni. Az intézmény félig-meddig művelődési házként funkcionált, illetve magyar és külföldi, vegyes színvonalú vendégelőadások befogadására korlátozódott. A polgárok azonban saját színtársulatot követeltek, mely 1961-ben, Veszprém megye vezetőinek összefogásával jöhetett létre. Az alapító okirat máig érvényes missziót fogalmazott meg:

..alakuljon egytagozatú prózai színház a mai életet, a mi korunkat kifejező műsorpolitikával, középpontban magyar művekkel, új magyar drámákkal, teremtsen városi jellegű színházkultúrát egyenletes színvonalú előadásokkal..

A Színház élete e küldetés jegyében indult, sorsa sokáig összeforrt a magyar dráma sorsával. A Veszprém megyei közönség hatalmas lelkesedéssel látogatta saját színházát, az előadások, a színművészek állandó témát szolgáltattak a város polgárainak. A Színház mindenkori vezetői próbáltak megfelelni a velük szemben támasztott igényeknek: izgalmas, kortárs magyar és külföldi darabok, illetve halhatatlan klasszikusok kerültek műsorra, remek művészek előadásában. A színház épületét 1988-ban felújították** és kibővítették, hogy minél alkalmasabb legyen az állandó művészi munkára. Veszprémben évtizedeken keresztül magas színvonalon pezsgett a színház élete, mely az utódok számára is követendő utat mutat.

Színház épület

* MEDGYASZAY ISTVÁN (1877-1959)

Medgyaszay István példás szorgalommal, saját erejéből, kőművesinasból lett építészmester. A budapesti Állami Főreáliskola elvégzése után Bécsben dolgozott, majd felvételt nyert a bécsi Képzőművészeti Akadémia mesteriskolájába, s ezzel párhuzamosan a bécsi Műegyetemre. Diplomái megszerzése után Münchenben, Berlinben, Párizsban dolgozott, s tanulmányozta a vasbeton-építészetet. A veszprémi teátrum tervezésére 1906-ban kérték fel. A megbízás kötöttségeit kitűnő összhangba hozta az épület többféle funkcióival, hiszen a színházat egy már meglévő épület, a Korona Szálló, s a hozzá kapcsolódó Kaszinó kibővített épületéhez kellett kapcsolnia. A vasbetonból készült épület szerkezeti-formai újdonságát egy bécsi építészkongresszuson prezentálta, s nagy horderejűvé vált A vasbeton művészi megoldása c. előadása. Az épület stílusa a magyar szecesszió, a magyar népi művészet, s keleti gyökereink mélyreható tanulmányozását tükrözte. 1909-ben Sopronban, hasonló szerkezetű és felépítésű színházat tervezett. Magyarországon és külföldön számos, díjnyertes köz- és lakóépület, illetve templom készült tervei alapján. (a gödöllői két műteremház, a rárósi Sírbolt-templom, a nagykanizsai színház, budapesti Lyceum, Nemzeti Pantheon, stb.)

** REKONSTRUKCIÓ

A technika, s a színházművészet műszaki igényeinek fejlődésével egyre korszerűtlenebbé vált Színházunk eredeti épülete. Az elektromos felújítás, a színpad technikai feltételeinek folyamatos fejlesztése mind sürgetőbbé tették a rekonstrukciót, s az épület kibővítését. A Színház eredetileg inkább befogadásra, s nem az állandó művészi munkára készült, ezért szükségessé vált egy nagyobb igazgatási s üzemeltetési apparátus kialakítása, stúdiószínpad építése, s főként a színpad-gépészeti igények kielégítése. A munka tervezése már 1977-ben megkezdődött, de a teljes rekonstrukciót csak 1988-ra fejezték be. Az építési fázis alatt a színház a mai Városi Művelődési Központ épületében működött. A felújítás keretében megvalósult az épület külső rekonstrukciója, bejáratainak, közvetlen városi környezetének átszervezése, stúdiószínpad létesítése, részben föld alá süllyesztett kiszolgáló szerepű bővítmény kialakítása (itt kaptak helyet az irodák, műhelyek, gépészeti egységek). A színpad felszerelésének, technikai feltételeinek korszerűsítése mellett a színházban belsőépítészeti rekonstrukció is megvalósult.

Petőfi színház veszprém Petőfi színház veszprém Petőfi színház veszprém Petőfi színház veszprém

The history of the Petőfi Theatre of Veszprém

The demand from the citizens of Veszprém has brought to life the institution of theatre in Veszprém. In the early 19th century, there was already a group patronizing the idea of theatre in Veszprém gathered around the drama groups of local schools. The very first evidence of theatre is a playlist from 1814. Then in the second half of the century, many touring theatres had come to the town invigorating the everyday of the locals with diverse repertoire and famous artists from around the country. The lively theatrical culture of the town wished for its own building. This was also supported by the increasing social movements of the time the chair of “Színházpártoló Egyesület” (Association for Theatres) Ferenc Óváry provided a significant amount of money for the construction.

The theatre building

The Petőfi Theatre of Veszprém designed by István Medgyaszay opened its gates on 17 September 1908. The institute was connected to the building of Hotel Korona and Casino. Its style reflected Medgyaszay’s* research on the Hungarian folk art and the Eastern culture of the Hungarian roots. He combined the use of reinforced concrete and Hungarian folk art, which was considered a unique method at the time. The Theatre building became the representative of the secession in Hungary, the new “Hungarian style”, which was decorated by the stained glasses of the artist Sándor Nagy.

Independent company

Although, the town has successfully fought for a permanent theatre an independent theatre company was still yet to come. At first, the institute was half a community centre, the performances were on various levels and performers came here from both inside and outside of the country. However, citizens demanded for a local company which was formed in 1961 with the help of Veszprém county’s governmental body The articles of association has worded a mission, applicable even for today:

...a single-department, prosaic theatre should be established, that has a programme representing our lives and era today bringing Hungarian arts and dramas to the middle creating a theatrical tradition for the town with quality performances...

This mission defined the road for the theatre, its fate were tied together with Hungarian prose for a long time. The audience from the county were enthusiastic about the institute. The plays and actors had always provided actual topics for the locals. The acting leaders of the Theatre has always tried to live up to the expectations: exciting, contemporary Hungarian and foreign plays, classics have come to life by the excellent actors of the time. The building has been renovated** and modernized in 1988 to become more capable of the permanent artistic work. The theatre has been the home of quality entertainment for centuries in Veszprém and set the bar for the successors.

* ISTVÁN MEDGYASZAY (1877-1959)

István Medgyaszay started his career as a bricklayer and became an architect on his own. After graduating from the National Secondary School in Budapest he worked in Vienna and had been accepted by the master school of the Academy of Fine Arts Vienna and by the College of Technology in Vienna at the same time. After successful graduations, he worked in Munich, Berlin and Paris, where he studied the architecture of reinforced concrete. He was asked to design the theatre for Veszprém in 1906. He perfectly harmonized the limitations of the binding contract with the other functions of the building, as it had to be connected to the already existent Hotel Korona and Casino. The architectural novelty made out of reinforced concrete had been presented at an architecture congress in Vienna. His presentation “Artistic solutions to reinforced concrete” made a great impact. The style of the building reflected his study on the Hungarian secession, folk art and the eastern roots of the Hungarian people. In 1909, he designed a theatre with similar architectural implementations for the city of Sopron. Many award-winning public and residential buildings, churches had come to realization by his plans. (Two studios in Gödöllő, the Sírbolt Church on Rárós, the Theatre of Nagykanizsa, the Lyceum on Budapest, National Pantheon etc.)

** RECONSTRUCTION

The original Theatre building became obsolete as the technology and the technical requirements of the dramatic arts improved. The electrical and technological modernization of the stage made the reconstruction and the expansion of the building more urgent. The Theatre was originally intended to use for reception and not for permanent performances. Therefore, a bigger administrative and operational apparatus, studio stage with up-to-date engineering became necessary. The planning had started in 1977; however, the reconstruction was only completed in 1988. During the constructions, the theatre had continued operating in the Városi Művelődési Központ (AGÓRA Veszprém Cultural Centre today, the translator). In the course of the renovation the outside walls had been restored, the entrances and the surrounding were reorganized; inside they built a modern studio stage and a support and service section partially recessed underground where the offices, workshops and engineering units can be found. In addition to the technical modernizations of the stage, a reconstruction of the interior decoration has been also done.