A Veszprémi Petőfi Színház története

Veszprém városában a polgárság érdeklődése, a lakosság kulturális igénye hívta életre a színház intézményét. A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló mag Veszprémben, főként az iskolai színjátszók köré csoportosulva. A veszprémi színházi élet legkorábbi régészeti lelete, a legrégibbi veszprémi színlap 1814-ből való. A század második felében aztán mind több vándortársulat fordult meg a városban: változatos repertoárral és az ország neves színművészeivel pezsdítették fel a polgárság mindennapjait. Az élénk színházi kultúra mind türelmetlenebbül kívánt saját színházépületet, melynek felépítését növekvő társadalmi mozgalom segítette elő. A "Színházpártoló Egyesület" elnöke, Óváry Ferenc, például jelentős összeggel járult hozzá az építkezés kiadásainak fedezéséhez.

A színház épülete

1908. szeptember 17-én megnyílt a Petőfi Színház, mely Medgyaszay István tervei alapján épült. Az intézmény a már meglévő Korona Szálló, s Kaszinó épületéhez kapcsolódott. Stílusa Medgyaszay* több éves kutatómunkájának eredményét tükrözte, melynek során a magyar népi művészetet, s keleti gyökereink kultúráját tanulmányozta. Nemzetközi jelentőségű, hogy a vasbeton művészi formálását összekötötte a magyar nép ősi hagyományainak alkalmazhatóságával. Az új "magyar stílus", a magyarországi szecesszió megnyilvánulása lett a Színház épülete, melyet Nagy Sándor festőművész üvegfestményei díszítettek.

Színház épület Színház épület régen

Önálló társulat

Bár a város kiharcolta saját kőszínházát, önálló társulat működésére még sokáig kellett várni. Az intézmény félig-meddig művelődési házként funkcionált, illetve magyar és külföldi, vegyes színvonalú vendégelőadások befogadására korlátozódott. A polgárok azonban saját színtársulatot követeltek, mely 1961-ben, Veszprém megye vezetőinek összefogásával jöhetett létre. Az alapító okirat máig érvényes missziót fogalmazott meg:

..alakuljon egytagozatú prózai színház a mai életet, a mi korunkat kifejező műsorpolitikával, középpontban magyar művekkel, új magyar drámákkal, teremtsen városi jellegű színházkultúrát egyenletes színvonalú előadásokkal..

A Színház élete e küldetés jegyében indult, sorsa sokáig összeforrt a magyar dráma sorsával. A Veszprém megyei közönség hatalmas lelkesedéssel látogatta saját színházát, az előadások, a színművészek állandó témát szolgáltattak a város polgárainak. A Színház mindenkori vezetői próbáltak megfelelni a velük szemben támasztott igényeknek: izgalmas, kortárs magyar és külföldi darabok, illetve halhatatlan klasszikusok kerültek műsorra, remek művészek előadásában. A színház épületét 1988-ban felújították** és kibővítették, hogy minél alkalmasabb legyen az állandó művészi munkára. Veszprémben évtizedeken keresztül magas színvonalon pezsgett a színház élete, mely az utódok számára is követendő utat mutat.

Színház épület

* MEDGYASZAY ISTVÁN (1877-1959)

Medgyaszay István példás szorgalommal, saját erejéből, kőművesinasból lett építészmester. A budapesti Állami Főreáliskola elvégzése után Bécsben dolgozott, majd felvételt nyert a bécsi Képzőművészeti Akadémia mesteriskolájába, s ezzel párhuzamosan a bécsi Műegyetemre. Diplomái megszerzése után Münchenben, Berlinben, Párizsban dolgozott, s tanulmányozta a vasbeton-építészetet. A veszprémi teátrum tervezésére 1906-ban kérték fel. A megbízás kötöttségeit kitűnő összhangba hozta az épület többféle funkcióival, hiszen a színházat egy már meglévő épület, a Korona Szálló, s a hozzá kapcsolódó Kaszinó kibővített épületéhez kellett kapcsolnia. A vasbetonból készült épület szerkezeti-formai újdonságát egy bécsi építészkongresszuson prezentálta, s nagy horderejűvé vált A vasbeton művészi megoldása c. előadása. Az épület stílusa a .magyar szecesszió., a magyar népi művészet, s keleti gyökereink mélyreható tanulmányozását tükrözte. 1909-ben Sopronban, hasonló szerkezetű és felépítésű színházat tervezett. Magyarországon és külföldön számos, díjnyertes köz- és lakóépület, illetve templom készült tervei alapján. (a gödöllői két műteremház, a rárósi Sírbolt-templom, a nagykanizsai színház, budapesti Lyceum, Nemzeti Pantheon, stb.

** REKONSTRUKCIÓ

A technika, s a színházművészet műszaki igényeinek fejlődésével egyre korszerűtlenebbé vált Színházunk eredeti épülete. Az elektromos felújítás, a színpad technikai feltételeinek folyamatos fejlesztése mind sürgetőbbé tették a rekonstrukciót, s az épület kibővítését. A Színház eredetileg inkább befogadásra, s nem az állandó művészi munkára készült, ezért szükségessé vált egy nagyobb igazgatási s üzemeltetési apparátus kialakítása, stúdiószínpad építése, s főként a színpad-gépészeti igények kielégítése. A munka tervezése már 1977-ben megkezdődött, de a teljes rekonstrukciót csak 1988-ra fejezték be. Az építési fázis alatt a színház a mai Városi Művelődési Központ épületében működött. A felújítás keretében megvalósult az épület külső rekonstrukciója, bejáratainak, közvetlen városi környezetének átszervezése, stúdiószínpad létesítése, részben föld alá süllyesztett kiszolgáló szerepű bővítmény kialakítása (itt kaptak helyet az irodák, műhelyek, gépészeti egységek). A színpad felszerelésének, technikai feltételeinek korszerűsítése mellett a színházban belsőépítészeti rekonstrukció is megvalósult.

Petőfi színház veszprém Petőfi színház veszprém Petőfi színház veszprém Petőfi színház veszprém
Mai műsor
A mai napon nincs előadás. Előadások
Műsornaptár
×
Mai műsor
A mai napon nincs előadás. Előadások
Színház TV