A hungarikumnak minősített műfaj egyik legfontosabb műhelye a Veszprémi Petőfi Színház. Ezt nem csak mi állítjuk magunkról: így tartja a szakma, sőt a kulturális diplomácia is. A Liszt Intézet, valamint Magyarország Isztambuli Főkonzulátusa jóvoltából most a Kelet varázslatos szépségű kapujában, Isztambulban mutathattuk meg, mit tudunk.
Viharos időben indultunk és török barátaink jóvoltából békés, szívélyes, baráti légkörbe érkeztünk hétfő este. Mintha nem is egy 13 milliós lélekszámú, szinte felfogatatlan dimenziókkal rendelkező, éjjel-nappal nyüzsgő metropoliszban lettünk volna. Az elkövetkező napokban végiglátogattuk Isztambul nevezetességeit, és ahol csak lehetett, énekkel-zenével népszerűsítettük a magyar kultúrát és annak egyik kincsét, az operettet. Mindig bőven akadt befogadó, hiszen a csodás dallamok hatására szinte óhatatlanul felénk fordult mindenki. Szövegértés nélkül is tökéletesen működött a varázslat. Kint tartózkodásunk fénypontja a csütörtöki Határtalan operett című gála volt, amelyet a város ázsiai oldalán elterülő Beyköz kerület egyik modern előadótermében tartottunk. A közönség hálás, hosszan tartó tapssal köszönte meg Módri Györgyinek, Hirschl Laurának, Szederjesi Teodórának, Keresztes Gábornak és Keller Mártonnak, valamint Horváth Elemér Emi hegedű- Horváth Péter zongoraművésznek a magyar operettirodalom remekműveiből összeállított, a magyar virtust ízlésesen és minőségi módon megjelenítő gálát.
A fellépésen túl a delegáció – amelynek a felsoroltakon kívül tagja volt Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes-kreatív vezető, valamint Oberfrank Pál igazgató is – azzal a céllal érkezett Isztambulba, hogy még szorosabb együttműködést alakítson ki a török színházi élet képviselőivel. Remélhetőleg hamarosan szüretelhetjük is a mézédes gyümölcsöket itt, Veszprémben...
