Akiktől "hangos" a Színház
2020. július 8.
Az akusztikusoktól hangos a teátrum – derült ki a színházi háttérszakmákat bemutató Petőfi Szalon legutóbbi eseményén a Veszprémi Petőfi Színházban, amikor is a hangosítók mutatkoztak be.

Akiktől hangos a Színház
Az akusztikus tár vezetője, Németh Ferenc(1), valamint két kollégája, Pásztor Károly és Németh Ferenc(2) voltak a vendégei a beszélgető-sorozat ötlet gazdájának és vezetőjének, Kellerné Egresi Zsuzsannának szerdán délután a Veszprémi Petőfi Színház előcsarnokában.

A munkájukra leginkább a figyelem és a fegyelem a jellemző, illetve fontos a pontos ritmus, valamint akkor van rájuk a legnagyobb szükség, amikor kevés a szó – hangoztatták, mintegy jelmondatokként, az akusztikusok.

Németh Ferenc(1) a főiskola elején fogalmazta meg magában, hogy a művészet, illetve az elektronika metszéspontjában képzeli el a jövőjét, és álma a színház világában valósult meg. 1993 óta tagja a társulatnak. Németh Ferenc(2) már az általános iskolában elhatározta, hogy ezen a területen helyezkedik majd el, amikor egy rendezvény alkalmával tönkrement az erősítő és zavarta, hogy nem tudja megjavítani. Először az iskolában hangosított, és az iskolarádióban is aktív volt, a szakma iránti vonzalom pedig tovább erősödött az idők folyamán. Pásztor Károly színpadi díszítőként szerződött a Veszprémi Petőfi Színházba, de idővel "átpártolt" a hangosítókhoz.

Az akusztikusok a színpadi próbák első pillanatától részei a darabnak. Egyeztetnek a rendezővel, majd folyamatosan együtt élnek az előadással. Hangeffekteket rögzítenek, zenéket vágnak, elkészítik az úgynevezett hangképet. Mindezt egy komplett számítógépes rendszer segítségével programozzák fel a keverőpultra.

Ez az összetett munka a Titanic kapcsán 24 énekes, 20 zenész és rengeteg effekt összehangolását jelentette, mintegy 48 csatornán, 28-30 hangfalon megszólaltatva. Két hét kemény, megfeszített munka kellett ahhoz, hogy minden természetesen szóljon a nézőtéren és a színpadon egyaránt. Éppen ezért nem is lehet könnyedén átadni egy-egy előadás akusztikai feladatait. Ráadásul ez a nagyszámú technikai paraméter magában hordozza a hiba lehetőségét is, amit minden esetben úgy kell javítani, hogy a néző semmit ne vegyen észre belőle.

Hasonlóan bonyolult feladatot jelentettek a Tortúra akusztikai munkálatai is, ahol legalább 150 effektet kellett elkészíteni, melyeket az előadás alatt másodperc pontosan kell bejátszani. Ez csak úgy lehetséges, ha a hangosító – még a sokadik előadás alkalmával is – folyamatosan együtt él a darabbal.

Természetesen nem csak az időzítés fontos, figyelni kell a színpadon zajló eseményeket is. Arra is volt példa, hogy a nagy, mozgásban lévő díszlet nem került pontosan a helyére, így hiába jelzett a színész, hogy indulhat a bejátszás, addig nem szólalt meg a háttérzene - a pultot kezelő hangosítónak hála -, amíg nem volt biztonságos a színpad.

A technikai végzettség mellett egy jó akusztikusnak nagy szüksége van a számítástechnikai ismeretekre, hiszen sokat kell programozni, illetve elengedhetetlen némi zenei érzék és zeneismeret is, mert például a zenében fel kell ismernie - mondjuk - a nyolc ütemet. Emellett pedig emberi tulajdonságként elengedhetetlen a pontosság, a fegyelmezettség és az önálló munkára való készség, és persze a nagyon nagy stressztűrő képesség.

Az elmúlt évtizedekben sokat változott a technika. Németh Ferenc(1) a szakmája elején még orsós szalagokkal dolgozott, ma már az egyik legmodernebb számítógépes háttér biztosítja az előadások zavartalan lebonyolítását a Veszprémi Petőfi Színházban, amely sokkal több kreatív megoldásra ad lehetőséget.

A Petőfi Szalon küldetése, hogy a színház számára nélkülözhetetlen és a nézők számára láthatatlan dolgozókat „elővarázsolja" a kulisszák világából. Hamarosan újabb háttérszakmával ismertetjük meg nézőinket.