Brechtben rengeteg humor van
2018. február 8.
Nevetni fognak a nézők, miközben torokszorító történeteket élnek át, igazi tragikomédia vár rájuk – ígéri Funtek Frigyes, a Kurázsi mama és gyermekei rendezője.
Brechtben rengeteg humor van
– Először színészként mutatkozott be a veszprémi közönségnek.

– Az első veszprémi életélményemhez a 80-as évek elejéig kell visszamenni, ekkor, mint színész, a Júdás című színdarab főszerepében léptem színpadra. Ezt követően Shakespeare: Makrancos Kata című művét rendeztem itt legközelebb, majd a Király beszéde, Holt költők társasága következett, most pedig a Kurázsi mama és gyermekeit rendezem.

– Hogyan lett a színészetből rendezés?

– A színjátszással tudatosan készültem a rendezői pályára. Azt tudtam, hogy a színházban kell léteznem, meglehetősen jó és tehetséges színész voltam, vagy talán most is az vagyok, de mindig kombináltam, gondolkodtam. Az alkotás folyamata jobban érdekelt, mint maga a végrehajtás. Most már több mint 20 éve csak rendezek.

– A próbák elején többször említette, hogy vannak félelmei a darabbal kapcsolatban, amik talán természetesek is. Ezek még mindig élnek?

– Az első érzésem az öröm volt, a második a félelem. Most is van, de egyre kevesebb. Ez egy legendás színdarab, amit már 40 évvel ezelőtt láttam egy világhírű színésznőtől. Rajongok Brecht munkásságáért, így mindig vágytam rá, hogy színpadra állíthassam egy művét. Most megkaptam ezt a történetet és mellé egy fantasztikus színésznőt (Börcsök Enikő), aki egyedülálló Kurázsi mama lesz. Vannak olyan legendás szerepek, amihez olyan színész kell, akire az emberek bejönnek, és azt mondják, csak ő játszhatja. Remélem, mindenkinek egyértelmű lesz a főszereplő személye.

– Kikkel dolgozik még együtt?

– Nem volt még közös munkám Szombathy Gyulával, nagy boldogság, hogy elvállalt egy nagy szerepet ebben a darabban. A helyi színészekkel pedig többször dolgoztam már együtt, szeretem őket. Ezt egészítik ki a fiatalok, Bajor Lili például a néma lány megformálójaként. Van benne valami különös, ami számomra nem fogja sematikussá, megszokottá, általánossá tenni a szerepet. Igazi nagy hibrid csapat jött létre, akikből társulatot kell kovácsolni.

– Hogyan állt neki ennek a feladatnak?

– Annyi minden történik az ember életében 60 éves koráig, aminek köze van ahhoz, amiket egy színdarab köré elképzel. Bátorságot kértem a színészektől, mert ez egy különös bátor mű. Iszonyatos mennyiségű történetet hordoz, mint minden olyan elmesélés, ami a háborúról beszél, vagy a háború tükrében próbálja az emberi viszonyokat feltüntetni. Pontosan ugyanolyan tragikomikus világa van, mint Kusturica Jugoszláv háborújával kapcsolatos filmjeinek. Rettenetesen nehéz csomagokat kell elviselniük a szereplőknek, amit láttatni kell, kifigurázni, nevetni, komolyan venni. Az a dolgom, hogy elmeséljem azt a történetet, amit én látok és érzek benne.

– Az olvasópróbán többször előkerült a humor kifejezés, ami egy dráma kapcsán meglepő lehet.

– Brechtben rengeteg humor van, csak nem tudnak róla. Legalábbis én borzasztó sokat találok benne. A király beszédén is sokat nevettek az emberek. A humor szó mellé oda kell tenni, hogy Örkény, vagy Karinthy. A gondolkodásom az övékével együtt próbál működni. Nevetni fognak a nézők, miközben torokszorító történeteket élnek át, igazi tragikomédia vár rájuk.
Van egy asszony, három gyermekkel. Van egy harminc évig tartó háború, amin keresztül akar menni úgy, hogy megéljen, a három gyermeke életben maradjon és megtartsa azt a pici kis dolog, amiből élni tud, a kocsit. A gyermekei azonban meghalnak, az asszony pedig egyedül marad a kocsijával. A háború pedig tovább tart. De mindez nem szomorú.

– Mire számíthatnak a nézők, milyen érzésekkel gazdagodnak?

– Remélem, hogy sok könnyel, illetve ugyanannyi mosollyal távoznak. Sokszor lesznek torokszorító jelenetek, amit csak erősít a különös, a megszokottól kissé idegen zenei világ.
Mai műsor
19:00 A gondnok Latinovits-Bujtor Játékszín
Műsornaptár
×
Mai műsor
19:00 A gondnok Latinovits-Bujtor Játékszín
Színház TV